Etika a képzés során az ICA Etikai Kódexében foglaltak betartása mind a képző, mind a hallgatók oldaláról.
A coachok különböző (úgy, mint személyes/life (életvezetési), valamint vállalati/üzleti) szakterületeken működnek annak érdekében, hogy segítsék ügyfeleiket.
Ennek a Kódexnek a célját három szinten lehet meghatározni.
Elsősorban, ismerteti azokat az általános elveket és értékeket, amelyekkel a coachok egyetértenek. Ezek tartalmazzák a titoktartást és a lehető legtöbb, az ügyfél jólétével és sikerével kapcsolatos kitételt.
Másodsorban, olyan szabályokat sorakoztat fel, melyeket a coachoknak kell alkalmazniuk azokban az egyedi helyzetekben, melyekkel egy coach találkozhat munkája során.
Végezetül ennek a Kódexnek az a célja, hogy a coachok etikai és erkölcsi normáinak építőköveként szolgáljon. Azon túlmenően, hogy minden coach egyetért abban, hogy kövesse a Kódexben foglaltakat, egyben arra is ösztönözést kap, hogy bátran kiegészítse és hozzátegye a saját gondolatait. Ezzel is azt a célt szolgáljuk, hogy egy egész életen át tartó elkötelezettséget építsen ki, valamint etikus munkahelyet és szakmát hozzon létre.
- Általános előírások
1.01 Az Etikai Kódex alkalmazhatósága
(a) Bármelyik kódexet úgy is fel lehet fogni, mint a tapasztalatok szabványosítását, szabályrendszerbe foglalva.
(b) Ez lényegében olyan kijelentések sorozatából áll, amelyek a tagok által betartandó minimális szintű gyakorlatokat írják elő. A tagoknak ezeket be kell tartaniuk. A Kódexnek az a célja, hogy ne csupán a szavait tartsák be, hanem a szellemiségét is.
(c) A coach azon tevékenységét, amely ezen Etikai Kódex tárgykörébe tartozik, csak akkor lehet felülvizsgálni ezen Etikai Normák alapján, ha a tevékenység része a saját coaching munkájához kapcsolódó feladatainak.
1.02 Az ország etikájának és jogrendszerének kapcsolata
(a) A coach nem végezhet törvénybe ütköző tevékenységet, ideértve, de nem kizárólagosan a szerzői jog, a szellemi tulajdonjog, vagy a szabadalmi jog megsértését.
1.03 Szakmai kapcsolat
(a) A coachok szolgáltatásaikat szakmai normáinak megfelelően biztosítják.
(b) A bizalom és a felelősség áll a coaching szakma középpontjában. A coachoktól elvárják, hogy mindig feddhetetlen módon járjanak el az ügyfeleikkel, társaikkal és saját magukkal szemben.
1.04 Kompetencia a coaching során
(a) A coach tudatosan nem formál jogot olyan kompetenciára, mellyel nem rendelkezik. Mindenkor legalább olyan szinten fogja gyakorolni szaktudását, mint amelyet megkövetelnek tőle.
(b) A coachok csak olyan szolgáltatást nyújtanak, amely a saját kompetenciájuk korlátain belül marad, valamint a saját iskolázottságukon, képzettségükön vagy megfelelő szakmai tapasztalatukon alapul. A coachok csak azt a munkát vállalják el, amelyről úgy gondolják, a saját hatáskörükbe tartozik azt elvégezni.
1.05 Szakmaiság fenntartása
(a) A coachok az ésszerűség keretén belül mindig tisztában vannak az aktuális üzleti gyakorlatokkal és szakmai információkkal a saját tevékenységi területükön, és vállalják a folyamatos erőfeszítéseket, hogy fenntartsák kompetenciájukat mindazon készségek kapcsán, amelyeket használnak.
(b) A coachok folyamatosan tájékozódnak az új technológiákról, eljárásokról, jogi előírásokról és szabványokról, mivel ezek a coaching szakma szempontjából lényegesek.
1.06 A coaching szolgáltatás eredményei
(a) Amikor coachok szolgáltatást nyújtanak egy egyén, egy csoport vagy egy szerezet számára (ideértve bármelyik alkalmazott területet), akkor olyan nyelvezetet használnak, amely világosan érthető a szolgáltatásokat igénybe vevők számára.
(b) Ha a coachokat törvényi úton vagy egyéb más eszközzel eltiltják attól, hogy ilyen információkat biztosítsanak bizonyos egyéneknek vagy csoportoknak, erről tájékoztatják az adott egyéneket, csoportokat a szolgáltatás megkezdése előtt.
1.07 Mások tisztelete
(a) Az egyén tisztelete a coaching kapcsolat egyik sarokköve.
(b) A munkájuk során a coachok tiszteletben tartják azt a jogot, hogy mások az övéktől eltérő értéket, hozzáállást, illetve véleményt tartsanak fontosnak.
1.08 Igazságtalan megkülönböztetés
A munkájuk során a coachok semmilyen alapon nem vesznek részt igazságtalan megkülönböztetésben.
1.09 Zaklatás
(a) A coachok tudatosan nem viselkednek olyan módon, amely zaklató vagy megalázó azok számára, akikkel kapcsolatban állnak munkájuk során.
(b) Szexuális zaklatás alatt a következőket kell érteni: vagy szexuális felkérés, vagy fizikai jelek, vagy szóbeli, illetve nonverbális szexuális jellegű magatartás. A coachok biztosítják, hogy viselkedésük mindenkor megfelelő legyen, és semmiképpen se lehessen azt zaklatásnak nevezni.
1.10 Személyes problémák és konfliktusok
(a) A coachok felismerik, hogy saját maguk is megélhetnek olyan személyes problémákat, amelyek káros hatást fejthetnek ki a coach és az ügyfél kapcsolatára. Ennek megfelelően a coachok tájékoztatják ügyfeleiket az ilyen típusú problémákról, valamint közösen megteszik a megfelelő lépéseket.
(b) Emellett a coachok kötelesek odafigyelni a személyes problémák jeleire, valamint arra is, hogy már a korai stádiumban segítséget kapjanak ezeket illetően. Teszik ezt azért, hogy megelőzzék a coaching teljesítmény visszaesését.
(c) Amikor a coachok tudomást szereznek azokról a személyes problémákról, amelyek megzavarhatják a saját, coachinggal kapcsolatos feladataik megfelelő szintű teljesítését, meghozzák a megfelelő intézkedést. Ilyenek lehetnek például: szakmai konzultációk vagy támogatás megszervezése, valamint annak az eldöntése, hogy korlátozzák-e, felfüggesszék-e, vagy megszüntessék-e a jelenlegi coaching tevékenységüket.
1.11 Előrehaladás
A coachok ésszerű lépéseket tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák az ügyfél előrehaladását. Azokban az esetekben, amikor nincs előrehaladás, arra törekszenek, hogy minimalizálják az ügyfelet érő károkat.
1.12 A coach befolyással való visszaélése
Mivel a coachok szakmai döntései és cselekedetei befolyásolhatják mások életét, ezért fontos, hogy figyelmesen járjanak el, valamint védekezzenek azon személyi, pénzügyi, társadalmi, szervezeti vagy politikai tényezők ellen, amelyek a saját befolyásukkal való visszaéléshez vezethetnek.
1.13 A coach munkájával való visszaélése
(a) A coachok nem vesznek részt olyan tevékenységekben, amelyek során valószínűsíthető, hogy a készségeikkel vagy megítélésükkel mások visszaélhetnek.
(b) Ha a coachok tudomást szereznek a munkájukkal való visszaélésről vagy félremagyarázásról, akkor megteszik a szükséges lépéseket, hogy kijavítsák, illetve minimalizálják a visszaélés, félremagyarázás hatásait.
1.14 Érdekellentétek
(a) Amennyiben lehetséges, a coach tartózkodik az olyan szakmai kötelezettségek magára vállalásától, amelyek a már létező kapcsolatokban érdekellentétek kockázatát idézhetik elő.
(b) Ha előre nem látható tényezőknek köszönhetően a coach úgy gondolja, hogy a kapcsolatban potenciálisan érdekellentét alakulhat ki, megpróbálja megoldani ezt a helyzetet. Ennek során figyelembe veszi az érintett személyek érdekeit, valamint az Etikai Kódexben foglaltakat.
1.15 Barter
A coach csak olyan barter-megállapodásban vehet részt, amely nem kizsákmányoló. A coach a coaching szolgáltatásáért cserébe szabadon megállapodhat áruk, szolgáltatások vagy más egyéb nem pénzügyi díjazások elfogadásában. Teszi ezt annak az országnak a jogi és jövedelemadó korlátozásain belül maradva, ahol a coaching szolgáltatás történik.
1.16 Kizsákmányoló kapcsolatok
(a) A coachok nem zsákmányolnak ki senkit így azokat sem, akik felett befolyással bírnak.
(b) A coachok nem lépnek szexuális kapcsolatra olyan személyekkel, akik felett a coachnak értékelő vagy direkt befolyása van, mert ilyen típusú kapcsolatokat kizsákmányolónak lehet tekinteni.
1.17 Ajánlások
Amikor szükséges és amennyiben szakmailag megfelelő, a coach együttműködhet más szakemberekkel annak érdekében, hogy hatékonyan és megfelelően szolgálja az ügyfelet.
1.18 Nyilvántartások és információk kezelése
(a) A coachok létrehoznak, fenntartanak, terjesztenek, tárolnak, megőriznek és megsemmisítenek a gyakorlatukra, illetve más munkákra vonatkozó nyilvántartásokat és adatokat Teszik ezt azon ország törvénykezésével összhangban, melyben praktizálnak, valamint olyan módon, mely megfelel ezen Etikai Kódexnek.
(b) A coachok számára ajánlott, hogy megfelelően dokumentálják a munkájukat annak érdekében, hogy megkönnyítsék saját maguk vagy más szakemberek számára a szolgáltatásnyújtást a későbbiekben. Ezzel is biztosítják az elszámoltathatóságot, valamint az ország más jogi követelményeinek való megfelelést.
1.19 Díjak és pénzügyi megállapodások
(a) Amilyen hamar csak lehetséges egy szakmai kapcsolatban, a coach és az ügyfél, vagy egy olyan harmadik fél, aki igénybe veszi a coaching szolgáltatást, megállapodnak a díjazást és a számlázási szabályokat illetően.
(b) Díjazás tekintetében a coachok nem használják ki a szolgáltatást igénybe vevőket vagy a fizetőket, továbbá a díjakat a valóságnak megfelelően tüntetik fel.
(c) Ha a szolgáltatásokban történő megszorítások előre láthatóak a finanszírozás terén jelentkező nehézségek miatt, akkor azt, amilyen hamar csak lehetséges, megbeszélik az ügyféllel vagy a megrendelővel.
(d) Ha az ügyfél vagy a megrendelő nem fizet időben, és a coach adósság behajtóhoz szeretne fordulni vagy jogi intézkedéseket eszközölni, hogy hozzájusson a díjazásához, akkor a coach először értesíti az ügyfelet arról, hogy milyen intézkedéseket tervez és lehetőséget biztosít a személy számára, hogy azonnal kiegyenlítse tartozását.
1.20 Ajánlási díjak
Amikor a coach fizet, fizetést kap, vagy megosztja a díjakat más szakemberrel (eltérően attól, ahogyan egy munkáltató-munkavállaló viszonyban történik), akkor minden esetben a fizetés alapját a nyújtott szolgáltatás (ajánlás, tanácsadás, adminisztráció, vagy egyéb más) képezi és erről írásban, még az elköteleződés előtt megállapodnak a felek.
- Reklám / nyilvános közlemény
2.01 Meghatározás
Reklám / Nyilvános Közlemény alatt bármilyen olyan írásos dokumentumot vagy szóbeli megnyilvánulást értünk, amit a coach a coachinggal kapcsolatosan a nyilvánosság számára elérhetővé tesz (például prospektus, cikk, beszéd, vagy szakmai önéletrajz).
2.02 Mások által tett közlemények
A coachok tisztában vannak azzal, hogy mások is tehetnek olyan nyilvános közleményt, amely az ő munkásságukat érinti, függetlenül attól, hogy kifejezetten felkérték-e erre őket, vagy sem. A coachok megtesznek minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy bármilyen nyilvános közlemény, amely velük kapcsolatba hozható információ a valóságnak megfelelő legyen, illetve ne legyen félrevezető.
2.03 Hamis közlemények elkerülése
A coachok megállapodnak abban, hogy semmilyen körülmények között sem tesznek olyan nyilvános közleményt, amely hamis. Ilyenek lehetnek például a coachok képzettségét, tapasztalatait és a felszámolt díjakat tartalmazó hamis közlemények.
- Coaching kapcsolat
3.01 Strukturálni a kapcsolatot
(a) A coach ismerteti a díjazási struktúráját az ügyféllel, még az első fizetett coaching ülés előtt.
(b) A coach egyetért azzal, hogy a lehető legkorábban felveti és megbeszéli a fontos témákat a coachinggal kapcsolatban. Ilyen témára példa a titoktartás (lásd még a 4.01. A Titoktartás és korlátozásainak megbeszélése. c. részt).
(c) A coach egyetért azzal, hogy adott esetben átirányítja ügyfelét más szakemberhez, mihelyt olyan problémát tapasztal, amely szükségessé tehet mentális egészségügyi kezelést. Ilyen szakember lehet például tanácsadó, terapeuta, vagy pszichiáter.
(d) A coach törekszik arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül megválaszolja az ügyfelek kérdéseit és kezelje a coachinggal kapcsolatos aggodalmaikat. Szükség esetén a coach írásos információt biztosít, hogy kezelje a coachinggal kapcsolatos konkrét fenntartásokat.
3.02 Biztonság és jólét
(a) Ha az adott állam szabályai előírják (szerk.), minden coachnak megfelelő módon be kell jelentkeznie egy mentális egészségügyi szakemberhez vagy a mentőszolgálathoz. Azon helyzetek korai felismerésekor, melyben az ügyfél veszélyeztetheti a saját, illetve mások biztonságát vagy jólétét, valamint súlyos esetekben a coachnak kapcsolatba kell lépnie az ügyfele nevében a mentális egészségügyi válság szolgálattal vagy a mentőszolgálattal.
(b) A coachnak nem szabad megpróbálnia megoldani olyan mentális egészségügyi problémát, vagy olyan egyedi nehézséget, ahol az ügyfelek magukat vagy másokat veszélyeztethetnek, mivel a coachokat nem képezték ki erre, illetve nem rendelkeznek engedéllyel, hogy ilyen fajta diagnózist vagy értékelést állítsanak fel.
(c) A coachnak értesítenie kell az illetékes hatóságokat, amikor az ügyfél elmondja, hogy megkárosít vagy veszélyeztet más személyt, illetve csoportot. A coachnak azt a személyt és csoportot is értesítenie kell, akit a kár ér, vagy veszélyeztetésnek van kitéve. A coachnak nem szükséges megkülönböztetnie, hogy ténylegesen mentális egészségügyi problémáról van-e szó, ha a jelenlegi vagy közvetlen sérelem jogellenes.
3.03 Coaching szolgáltatást nyújtani olyanok számára, akikkel mentális egészségügyi szakemberek foglalkoznak
Minden coachnak magának kell eldöntenie, hogy belemegy-e olyan coaching kapcsolatba, ahol az ügyfél jelenleg pszichoterápiás vagy egyéb más mentális egészségügyi kezelés alatt áll. A legfontosabb e döntés meghozatalakor az ügyfél jóléte.
3.04 Szexuális kapcsolat az ügyféllel
A coachok egyetértenek abban, hogy nem lépnek szexuális kapcsolatra jelenlegi ügyfeleikkel.
3.05 Szolgáltatás megszakítása
A coachok megtesznek minden ésszerű erőfeszítést, hogy más megoldást találjanak a coaching szolgáltatás megszakítása helyett. Hosszabb távú (egy hónapot meghaladó) megszakítás esetén a coach számára javasolt, hogy irányítsa át az ügyfelét más coachhoz addig, amíg képes újra folytatni a coachingot.
3.06 A Coaching kapcsolat megszüntetése
A coachok egyetértenek abban, hogy be kell fejezni a coaching kapcsolatot, amikor egyértelművé válik, hogy az ügyfél már nem tesz szert előnyre (vagy esetleg károsul) a coaching kapcsolatban. Amikor befejeződik egy kapcsolat, a coach alternatívákat javasol, vagy adott esetben átirányítja más coachhoz az ügyfelet, vagy egyéb szakmai szolgáltatást javasol a számára.
- Adatvédelem és titoktartás
Ezek a szabványok minden egyes coach szakmai tevékenységére vonatkoznak.
4.01 A titoktartás és korlátozásainak megbeszélése
(a) A coachok tiszteletben tartják az ügyfél adatvédelemhez való jogát. Nem szereznek meg magánéleti információkat az ügyféltől, kivéve, ha az alapvető fontossággal bír a coaching szolgáltatás nyújtása szempontjából, vagy kutatás végrehajtása teszi azt szükségessé. A titoktartási előírások életbe lépnek, mihelyt nyilvánosságra kerülnek az információk.
(b) A titoktartás megbeszélése a szakmai kapcsolat kezdetén történik meg, kivéve, ha
ez ellenjavallt vagy kivitelezhetetlen. A titoktartás a megállapodás létrejöttétől lép életbe.
(c) A coachok megbeszélik az ügyféllel és más érdekelt felekkel a titoktartás jellegét és korlátait. A coachok megvizsgálják azokat a helyzeteket, amelyekben bizalmas információkat kérhetnek vagy hozhatnak nyilvánosságra.
(d) Minden, a szakmai szolgáltatás során megszerzett információ, bizalmas, kivéve, ha kényszerítő szakmai oka van annak, hogy a coachok bizonyos információt nyilvánosságra hozzanak. Szükség esetén a coachok engedély nélkül nyilvánosságra hozhatnak bizalmas információkat. Tehetik ezt akkor, ha ezzel megelőzhetnek olyan előre látható, közvetlen károkozást, mely az ügyfélre, vagy egy harmadik félre vonatkozik. A coachoknak minden körülmények között megfontoltan kell eljárniuk, figyelembe véve, hogy milyen mennyiségű információt tesznek közzé.
4.02 Titoktartás fenntartása
(a) A coachok alapvetően körültekintőek mindazok titoktartáshoz való jogának védelmével kapcsolatban, akikkel együtt dolgoznak vagy konzultálnak. A coachok elfogadják, hogy a szakmai kapcsolatok, az intézményi szabályozások és/vagy a törvények előírhatnak titoktartást kötelezettséget.
(b) A coachok nem beszélnek meg semmilyen nyilvános környezetben bizalmas információkat, kivéve azt az esetet, amikor biztosítani tudják az adatvédelmet.
(c) A coachok bizalmas információkat csak megfelelő szakmai, konzultatív, vagy tudományos célzattal
beszélnek meg, és csak olyan személyekkel, akik ilyen ügyekben egyértelműen járatosak.
(d) A nyilvánossággal, illetve a médiával történő érintkezéseik során (ideértve a szakmai prezentációkat és írásokat) a coachok gondosan megőrzik az ügyfeleik titoktartás alá eső információit. A coachok anonimmé teszik a bizalmas információkat annak érdekében, hogy ügyfeleiket ne lehessen személy szerint beazonosítani. A coachok (az érintett eseteken kívül) csak akkor tesznek közzé bizalmas információt, ha rendelkeznek az ügyfélnek vagy a törvényesen meghatalmazott képviselőjének írásbeli hozzájárulásával.
(e) Tanácskozási jogra való hivatkozással a coachok nem osztanak meg olyan bizalmas információt, amely elvezethet annak az ügyfélnek a beazonosításához, akivel bizalmas kapcsolatban állnak.
A coachok megoszthatják ezt az információt, ha rendelkeznek az ügyfél előzetes hozzájárulásával, illetve ha a közzétételt nem lehet elkerülni. Ezen felül a coachok információt csak olyan mértékig osztanak meg, amely szükséges ahhoz, hogy el tudják érni a tanácskozás célját.
(f) A coachok logikus óvintézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy megvédjék az ügyfél titoktartását abban az esetben is, amikor a coach működése megszűnik, vagy akadályoztatva van, illetve akkor is, ha a coach meghal.
(g) A coachok megóvják elhunyt ügyfeleik bizalmas adatait, ezen Etikai Kódexszel összhangban.
4.03 Nyilvántartások és információk kezelése
(a) Amikor létrehoznak, tárolnak, hozzáférnek, átadnak és megsemmisítenek a saját felügyeletük alatt álló nyilvántartásokat, a coachok biztosítják a titoktartást, összhangban ezzel az Etikai Kódexszel, valamint az ország törvényeivel.
(b) A coachok óvintézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák és fenntartsák azoknak az információknak a titkosságát, melyek birtokába telefon, hangposta, számítógép, e-mail, telefax és egyéb információs, illetve online technológiai eszközök használatával jutnak.
(c) A coachok gyakorlati és törvényes lépéseket tesznek azért, hogy biztosítsák a nyilvántartásokhoz való folyamatos hozzáférést annak érdekében, hogy az ügyfelet a legjobban szolgálják.
4.04 Közzétételek
(a) Ha a törvény másképp nem rendeli, a coachok csak akkor tesznek közzé bizalmas információkat, amikor ahhoz kifejezett írásos hozzájárulást adott az ügyfél, vagy azon személy, akit az ügyfél törvényesen meghatalmazott.
(b) A coachok csak akkor hozhatják nyilvánosságra a bizalmas információkat az ügyfél hozzájárulása nélkül, ha az kötelező vagy a törvény által megengedett.
(c) Amennyiben mód van rá a coachok még a közzétételt megelőzően tájékoztatják az ügyfelet a bizalmas információk közzétételről, illetve a lehetséges következményekről.
(d) A coachok csak akkor tesznek elérhetővé bizalmas információkat egy harmadik, fizető fél számára, ha rendelkeznek a megfelelő írásos hozzájárulással.
(e) A coachoknak közzé kell tenniük bizonyos bizalmas információkat törvényi előírások betartása végett, akkor is, ha maga a bizalmas információ magának az ügyfélnek vagy másoknak kárt okozhat, valamint veszélyeztetheti az egyének jólétét.